A világháború kálváriáját járva

Pécsi Egyháztörténeti Műhely 8.

Csibi Norbert - Vértesi Lázár, szerkesztők

Meta Egyesület

A „Nagy Háború” a katolikus egyházra a fronton és a hátországban is jelentős terhet rótt. A Pécsi Egyháztörténeti Intézet gondozásában most megjelent kötet arra szeretne rávilágítani, hogy a katolikus plébánosoknak milyen problémákkal kellett szembenézniük a háború évei alatt, s miképp változott meg az egyházi élet a hátországban az első világháború idején. A bevezető tanulmány bemutatja az első világháború egyházi recepcióját és a háború által generált változásokat. Kitér a XV. Benedek pápa által képviselt, háborúellenes szentszéki törekvések ábrázolására. A nemzeti egyházak ennek sok esetben ellentmondó álláspontját érzékelteti szükségszerűen gróf Zichy Gyula pécsi püspök tevékenysége is, aki az első világháború alatt a pécsi egyházmegye ordináriusaként őrlődött a hazafias meggyőződésből a háborús tehervállalásra buzdító kötelességek és a béke ügyének képviselete között.

Forrás: https://metaegyesulet.hu/kiadvanyaink/

Katolikus egyházi társadalom Magyarországon a 18. században

Pécsi Egyháztörténeti Műhely 11.

Forgó András - Gőzsy Zoltán, szerkesztők

Meta Egyesület

Az egyházi társadalommal kapcsolatos polémiák és e kérdéskör történeti szempontú megválaszolása, részben a források feltárása, illetve megfelelő kutatási módszerek alkalmazása céljából hirdetett konferenciasorozatot a Pécsi Egyháztörténeti Műhely (a Pécsi Egyháztörténeti Intézet utódja). 2016-tól kezdve minden évben egy-egy évszázad fontosabb jellemzőit áttekintő szimpóziumok kerülnek megszervezésre, az ott elhangzott előadások szerkesztett változatát gyűjteményes kötetben tesszük hozzáférhetővé. E vállalkozás harmadik állomása volt a 18. századi klerikus társadalmat fókuszpontba állító konferencia, amelynek tanulmánykötetét tartja kezében most az olvasó. A sorozat egymásra épülő és egységes módszertant követő kötetei az egyházi társadalom jellemzőit és annak változásait folyamatukban állítják elénk. E szemléletnek köszönhető, hogy az utóbbi években meginduló katolikus egyháztörténeti kutatások eredményei, részeredményei, innovációi, nézőpontjai és metodikái egymást kiegészítve találkoznak. A tanulmányok azonban reményeink szerint nem csupán konklúzióként, kutatási összegzésként értelmezhetők, hanem képesek lehetnek dinamizálni, stimulálni az elkövetkező évek kutatóit, kutatási projektjeit, így alapját képezhetik a jövőbeli részletesebb vizsgálatoknak, módszer- és forrástani szempontból egyaránt. A kötetben található írások komplex módon vizsgálják a klérus társadalmi viszonyait, az egyház társadalmát a „társadalom egyháza” oldaláról világítják meg.

Forrás:  https://metaegyesulet.hu/kiadvanyaink/

A Pécsi Egyházmegye egyházlátogatási jegyzőkönyve

1738-1742

Pécsi Egyháztörténeti Műhely 6.

Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs, szerkesztők

Meta Egyesület

E kötetben a pécsi egyházmegye 1738-1742 között készült egyházlátogatási jegyzőkönyve kerül kiadásra. Ez a forrás a maga nemében egyedülálló, mert először mutatja be Baranya és Tolna megye török hódoltság utáni állapotát egységes szempontrendszerek alapján. Bár készültek korábban is egyházi felmérések a térségben, ám azok vagy elvesztek, vagy csak egy kisebb területre fókuszáltak. Ez az első teljes vizitáció, amely valós helyzetképet fest az egyházmegye újjászületésének pillanatnyi helyzetéről. A jegyzőkönyvekből megismerhetjük a templomok állapotát, és újjászületésük révén a szakrális térszerkezet kiépülését, továbbá a lokális egyházi struktúrát és annak rétegződését. A forrás minden egyes plébánosnál megemlíti iskolai végzettségét, nyelvtudását, fontosabb könyveinek jegyzékét. Ezeket végignézve kiderül, hogy a barokk reorganizáció sikere a jól felkészített plébánosok áldozatos munkáján múlott. Harmadrészt pedig a hívek vallási és etnikai megoszlására, vallásos életükre nyújt elsőrendű adatokat az összeírás, ami annak tükrében jelentős, hogy a térség igen vegyes összetételű volt etnikai, és vallási tekintetben is. Jelen kötet ékesen bizonyítja, hogy a Dél-Dunántúl 18. századi történetének egyik legfontosabb forrását jelenti a Berényi Zsigmond által készített vizitáció.

Forrás: https://metaegyesulet.hu/kiadvanyaink/

Baranya és Tolna vármegye plébániáinak összeírása 

1733

Pécsi Egyháztörténeti Műhely 10.

Gőzsy Zoltán, szerkesztő

Meta Egyesület

A kötetben Baranya és Tolna vármegyék 1733-ban elkészített plébánia-összeírása kerül közreadásra. A forrás egy átmeneti időszakról tudósít: újjá- vagy újranépesült, illetve kontinuus településeken mutatja be tradíciók tovább élését, valamint új konstrukciók kialakulását. A bemutatott összeírás egyben pillanatfelvétel is, amelynek segítségével megragadhatjuk az alsófokú egyházszervezet kiépítésén fáradozó személyek, csoportok, intézmények szerepvállalását és stratégiáját. Olyan közösségeket ismerhetünk meg, amelyek tudatosan és következetesen építették fel saját egyházi intézményüket, emellett képet kapunk az egyházmegyének, valamint a birtokosoknak az újjáépítésben való részvételéről. Az összeírás nem csupán egyház- és helytörténeti szempontból megkerülhetetlen, hanem társadalomtörténeti vonatkozásban is új megvilágításba helyezi a dél-dunántúli régiót a 18. század első felében.

Forrás: https://metaegyesulet.hu/kiadvanyaink/

Az Ószövetség története

Cziglányi Zsolt, szerző

Meta Egyesület

Az európai gondolkodás, kultúra és művészet alapja a Biblia. A Szentírás háromnegyedét kitevő Ószövetséget egyre kevesebben ismerik és értik. Könyvünk az Ószövetség kialakulásának történetét mutatja be. A tudományos kutatás legújabb eredményei alapján, de közérthetően és keresztény szempontból magyarázza el a gyűjtemény születését, a benne levő könyvek történeti hátterét, a szerzők szándékát, a művek jelentőségét és hatását az utókorra.

A mű első része az Ószövetség különféle változatait ismerteti, és az egyházi életben betöltött szerepét taglalja. Összefoglalja azt is, hogyan értelmezték a Bibliát a különböző korokban.

A könyv második része az ókori Izrael történetének keretei között mutatja be az Ószövetség negyvenhat könyvének születését. Megismerjük, milyen kérdések foglalkoztatták a szerzőket és a szerkesztőket, hogyan alakították ki a könyv ma ismert szövegét, és milyen hatással volt a mű az Ószövetség vallási gondolkodására, valamint az Újszövetségre, a keresztény teológiára és lelkiségre.

Forrás: https://metaegyesulet.hu/kiadvanyaink/

Trianon 100

I. Vérző Magyarország

II. Emlékező Magyarország I.

III. Emlékező Magyarország II.

Kosztolányi Dezső - Gyurgyák János, szerkesztők

Osiris Kiadó

Az Osiris Kiadó három kötetes Trianon antológiát ad ki a Trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára: 1. kötet: Kosztolányi Dezső szerk.: Vérző Magyarország (társkiadó Petőfi Irodalmi Múzeum) 2. és 3. kötet: Gyurgyák János szerk.: Emlékező Magyarország. A könyv irodalmi jellegű, azaz verseket, novellákat, regényrészleteket és értekező prózát vegyesen tartalmaz Kosztolányitól Máraiig, Kós Károlytól Peéry Rezsőig, Szabó Lőrinctől Illyés Gyuláig, Krúdytól Csoóri Sándorig, Juhász Gyulától Reményik Sándorig, Németh Lászlótól Bibó Istvánig, Balla Zsófiától Darvasi Lászlóig. A könyvet Gyurgyák János Trianon-dilemmáink című tanulmánya zárja. A három kötet, kiegészítve egy 8 tételes térképmelléklettel igényes díszdobozban jelenik meg.

Forrás: https://www.libri.hu/konyv/trianon-100-verzo-magyarorszag-emlekezo-magyarorszag-1-2.html