Tisza István, két korszak határán

Ifj. Bertényi Iván

Országház Könyvkiadó

Tisza István a 20. század eleji magyar politikai élet meghatározó szereplője volt, tevékenységének vizsgálata elengedhetetlen napjaink folyamatainak megértéséhez. A 2015. október 30-án az Országház főrendiházi üléstermében megtartott konferencia célja Tisza István pályájának sokoldalú bemutatása volt, a nemzetiségi kérdésekben vívott küzdelmeitől a külpolitikáján át egészen háborús miniszterelnökségéig. A kötetben ifj. Bertényi Iván, Kozári Monika Pesti Sándor, Maruzsa Zoltán, Szarka László, Székely Tamás, Szász Zoltán, Tőkéczki László, Klestenitz Tibor, Romsics Ignác, Gyurgyák János és Pók Attila tanulmányai olvashatók.

Katedrától a pulpitusig - Válogatás Szabad György politikatörténeti munkáiból

Melkovics Tamás

Országház Könyvkiadó

1990. május 2-án az új, demokratikus alapokra helyezett országgyűlés alakuló ülésén a parlament alelnökévé választották Szabad Györgyöt, aki augusztus 3-ig megbízottként látta el az elnöki teendőket, majd innentől kezdve a ciklus végéig a Ház első szabadon választott elnöke lett. Szabad saját, a rendszerváltás folyamatában és a jogállam kiépítése során vállalt szerepének leglényegesebb elemét abban jelölte meg, miszerint igyekezett hozzájárulni, hogy 1848/49 öröksége legyen a rendszerváltás egyik korszerűsített kiindulópontja, s megkezdődhessen ennek az örökségnek, a polgári átalakulásnak többször félrevitt, illetve megszakított folytatása. Kötetünk Szabad György, a Széchenyi-díjas történész, iskolateremtő egyetemi tanár politikatörténeti munkásságának tizenhárom, 1960 és 2002 között megjelent, válogatott értekezését tartalmazza. Ezek – különböző mértékben – kivétel nélkül kapcsolatba hozhatók a polgárosodás megalapozásának és kiteljesítésének biztosítékaként aposztrofált alkotmányos parlamentáris rendszerrel, s a magyar történelem 19. századi kulcsmomentumait mutatják be számos aspektusból körbejárva. Szabad György irodalomból kölcsönzött metaforájával – „az eltévedt lovas”-sal – a magyarság hosszú 19. századi történetét illusztrálta: a reformkori küzdelmeket, az 1848/49-es csúcspontot, majd a kiegyezéssel megpecsételt új irányt, mondhatjuk visszalépést, amely véleménye szerint már magában hordozta a tragikus végkifejlet, a trianoni összeomlás jövőképét is.

Párhuzamos nemzetépítés, konfliktusos együttélés

Szarka László

Országház Könyvkiadó

2016. november 18-án megtartott konferencia előadói a 19-20. századi Közép-Európa soknemzetiségű birodalmainak és nemzetállamainak fejlődését, konfliktusait vizsgálták számos aspektusból. A konferencia előadói Robert Evans, Miskolczy Ambrus, Hermann Róbert, Dušan Škvarna, Gerhard Seewann, Nagy Mariann, Vörös László, Tamara Scheer, Szarka László, Miroslav Michela és Mark Cornwall voltak. Az előadásokat a kötetben Gyáni Gábor, Mitrovits Miklós, Lucian Boia és Dušan T. Bataković tanulmányai egészítik ki.

Batthyány Lajos gróf

Bellavics István - Kedves Gyula

Országház Könyvkiadó

Batthyány Lajos gróf 1848 szimbolikus alakja, a magyar polgári átalakulás egyik meghatározó irányítója, s mint ilyen, kiemelt helyet foglal el az 1848-49. évi első népképviseleti országgyűlés mártírjainak sorában. Az első felelős magyar kormány elnökeként igyekezett összehangolni az utolsó rendi országgyűlés reformok iránt elkötelezett csoportjainak munkáját, ugyanakkor mérsékelni, majd az alkotmányos átalakulás "szolgálatába" tudta állítani a pesti forradalmi erők mozgalmait. Nem véletlen, hogy perében legsúlyosabb vádpontként miniszterelnöki tevékenységéhez kötődően a hadseregszervezésben betöltött kezdeményező, majd egyértelműen vezető szerepe, továbbá a birodalmi érdekekkel szembemenő önálló külpolitika folytatása szerepelt. Az Országgyűlési Múzeum 2016. október 6­án megtartott emlékülése Batthyány Lajos pályafutásának azon elemeit tette vizsgálat tárgyává, melyek a mártíromsághoz vezettek. Az előadók Batthyány tevékenységének azokat a momentumait elemezték, amelyekből a hadbíróság vádat próbált fonni a magyar miniszterelnök főbenjáró peréhez, ami végül egy koncepciós eljárássá silányulva tört pálcát az első felelős kormányfő élete fölött.

https://www.libri.hu/konyv/bellavics_istvan.batthyany-lajos-grof.html

Az 1848-1849. évi országgyűlés mártírjai

Bellavics István,  Kedves Gyula szerkesztők

Országház Könyvkiadó, 2016

A magyar nemzettudat egyik legmeghatározóbb eleme az aradi vértanúk története. A tizenhárom kivégzett mártír kiemelkedő szimbóluma lett a nemzet törhetetlen szabadságvágyának és áldozatvállalásának. Ugyanakkor szinte teljesen feledésbe merültek az 1849. őszi megtorlás további áldozatai, akik között három nagyobb csoportot lehet kiemelni: katonák, papok, politikusok.

A mártír politikusok emléke többségükben csak a szűkebb pátriájukban élt tovább, pedig talán ők alkotják nemzeti vértanúink leginkább egységes körét. Közöttük a legpontosabban kijelölhető szűk csoport az első népképviseleti országgyűlés 1849. október 6-24. között Pesten kivégzett öt tagja: gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, sárvári képviselő; Csány László miniszter, keszthelyi képviselő; báró Perényi Zsigmond, a felsőház elnöke; Szacsvay Imre képviselőházi jegyző, nagyváradi képviselő; báró Jeszenák János kormánybiztos, felsőházi tag.

Az Országgyűlési Múzeum 2015. október 13-án megtartott konferenciájának elsődleges célja az első népképviseleti országgyűlés mártírjainak emléke előtti tisztelgés volt. Sorozatindító kötetünk az emlékülésen elhangzott előadások szerkesztett változatait tartalmazza.

https://bookline.ro/product/home.action?_v=Bellavics_Istvan_szerk_Kedves_Gyula_&type=22&id=291719

Rendi országgyűlések a Magyar Királyságban a 18. század elejéig

Fazekas István Gebei Sándor Pálosfalvi Tamás

Országház Könyvkiadó, 2021

A kötet szerzői a magyar országgyűlések középkori történetének ívét rajzolják meg. Az egyes korszakokon belül azonos szempontok szerint vizsgálják az országgyűlések történetét, és adnak számot azok legfontosabb jellemzőiről. A gyűlések idő- és térbeli megoszlásának bemutatása mellett áttekintést adnak azok személyi összetételéről, vitáiról, törvényalkotásáról és mindennapi életéről is. A történeti ív három egymástól jól elkülöníthető történeti periódust ölel fel, s ezek sajátos, egyedi vonásokkal is rendelkeznek. A középkori Magyarország országgyűléseit olyan uralkodók tartották, akik Magyarországot tekintették legfontosabb országuknak, és leggyakrabban ott is tartózkodtak. Az ország három részre szakadása után a "királyinak" nevezett országrész a Habsburg Birodalomnak vált kicsiny részévé, amelynek mindenkori uralkodója csak elvétve tette lábát magyar földre. 1703 és 1711 között pedig a Habsburg uralkodóval szemben álló magyar rendek fejedelmük irányításával háborús körülmények között tartották országos gyűléseiket. A szerzők a legújabb kutatási eredményekre alapozva mutatják be az ezekből fakadó jelentős intézménytörténeti sajátosságokat.