A szervezkedő ember

A szervezeti élet szociálpszichológiája

Csepeli György, szerző

Kossuth Kiadó

A szervezet társas tér, melyen belül a tanulás, az attitűdök, a motiváció, a személyközi viszonyok, a szerepek és szerepkonfliktusok, a kommunikáció, a hatalom, a döntés, a csoport jelenségei éppen úgy megtalálhatók, mint az életben általában. Ugyanakkor a szervezet sajátosan megtöri, és színezi ezeket a jelenségeket és folyamatokat.

A szervezkedő ember bevezetést nyújt a modern társadalmak működéséhez nélkülözhetetlen szervezetek társadalomlélektanába. A szervezet által teremtett valóságban ellenőrizhetővé, átláthatóvá és előre jelezhetővé válik az idő, a tér, az ok és okozat. A VUCA, azaz a változékonyság (volatility), a bizonytalanság (uncertainty), a komplexitás (complexity) és a kétértelműség (ambiguity) megnövekedése különösen nagy terheket ró a mai szervezetekre, hiszen vezetőiknek és tagjaiknak káoszhoz közeli környezetben kell biztosítaniuk a rendet, az előreláthatóságot és a szervezeti identitást.

Könyvünk tárgyalja a legújabb információs technológiai trendeket, a Big Data paradigmát, a business intelligence és CRM szervezési eszközöket, melyek alkalmassá teszik a szervezetet a környezet megfigyelésére, a gyors és proaktív alkalmazásra, vagy ha szükséges, a válságok korai előrejelzésére. A bizonytalanság korát éljük, ezért a könyv kitér a válság kommunikációjára és a válságokból való újraépítkezés módszereire is.

Forrás: https://www.libri.hu/konyv/csepeli_gyorgy.a-szervezkedo-ember-1.html

Tekintélyelvűség és előítéletek

Fábián Zoltán, szerző

Új Mandátum Könyvkiadó

1950-ben, ​az Egyesült Államokban egy máig vitatott könyv jelent meg az előítéletes személyigről folytatott vizsgálatok eredményéről. A The Authoritarian Personality (A Tekintélyelvű személyiség) ma is érvényes szemnpontokat kínált fel a társadalomtudományok számára a társadalmi, politikai attitűdök szerveződésének megértéséhez. Könyvünk ismerteti a szóban forgó mű elmélettörténeti előzményeit, kritikai fogadatatását, és újabb magyarországi vizsgálatok alapján bizonyítja a tekintélyelvűség fogalmának relevanciáját a posztkommunista társadalmi folyamatok értelmezésében. Eközben megismerhetjük az antiszemitizmus a cigányellenesség és az etnikai előítéletek más formáinak főbb jellemzőit napjaink magyar társadalmában – különös tekintettel azok politikai összefüggéseire.

Forrás: https://moly.hu/konyvek/fabian-zoltan-tekintelyelvuseg-es-eloiteletek

Az értelem mérése

Horváth György, szerző

Tankönyvkiadó, Budapest

A tudománytörténet, a társadalomtudományok, a pszichológia és/vagy a matematika iránt érdeklődő olvasóknak egyaránt a felfedezés élményét kínálja Horváth György új könyve. Már előző, nagy sikerű monográfiájában, a „Tartalmas gondolkodás"ban is lenyűgöző tájékozottságról tett tanúbizonyságot a vizsgált kérdések tudománytörténeti előzményeit illetően, s most e könyvében is hasonló utakon jár. Az egzakt matematikai statisztikai ismeretek, méréses módszerek újabb fejlődésének kritikai elemzését végzi el "Az értelem mérése” második részében, s az ezt megalapozó első rész nem csupán olvasmányos, de kifejezetten izgalmas tudománytörténeti nyomozás, nagy tudósegyéniségek plasztikus portréinak bemutatásával.v

Forrás: https://moly.hu/konyvek/horvath-gyorgy-az-ertelem-merese

A gyermek pszichológiai fejlődése

Vajda Zsuzsanna, szerző

Saxum Kiadó

Vajda Zsuzsanna könyve, A gyermek pszichológiai fejlődése harmadik átdolgozott kiadását éri meg. A neves pszichológus szerző meggyőződése szerint a gyermek fejlődése egységes folyamat, ezért választja azt a módszert, hogy tárgyát életkori szakaszok szerint mutatja be. A nagyobb fejezetek: A magzati fejlődés; A születéstől az első év végéig; A kisdedkor; A 6 és 10 év közötti fejlődés; A serdülőkor; A felnőttség és a fejlődés. A szakma és az érdeklődő közönség nagy rokonszenvvel fogadta a korábbi kiadásokat.

Forrás: https://www.libri.hu/konyv/vajda_zsuzsanna.a-gyermek-pszichologiai-fejlodese.html

Mindenki másképp egyforma

A játékelmélet és a racionalitás pszichológiája

Mérő László, szerző

Tertium

A világ bonyolult. Mi, emberek pedig sokfélék vagyunk, ugyanakkor elképesztően egyformák is. Vajon mi következik ebből a látszólagos ellentétből? Az, hogy mindenki másképp egyforma. Az ember szüntelenül igyekszik olyan döntéseket hozni, amelyekkel a legoptimálisabb eredményt érheti el. A döntések különböző helyzetekben várnak rá, és ezekben a helyzetekben az ember mindig másképp viselkedik - vagyis kevert stratégiákat alkalmaz. Mindnyájan kevert stratégiákkal játszunk - ennyiben egyformák vagyunk. E könyv a racionális gondolkodásról szól, jóllehet ilyesmi talán nem is létezik, hisz az emberi gondolkodás alapvetően nem racionális. Mérő a szellemi kalandra vágyó Olvasók igényeit célozza meg.

Forrás: https://bookline.hu/product/home.action?_v=Mero_Laszlo_Mindenki_maskepp_egyforma_&id=63160&type=22

A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei

Buda Béla, szerző

Animula

E tanulmány több célt is tűz maga elé. Egyrészt megkísérli bemutatni a modern lélektan és szociálpszichológia egy igen nagy ütemben fejlődő és mind fontosabbá váló kutatási területének eredményeit és problémáit. Másrészt – és ez lényegében a fő célkitűzése – ismerteti az emberi magatartás új, tudományos szemléletét, amely a korábbi szemléleti módoknál nagyobb mértékben képes megragadni, elemezni és kifejezni az embert a maga egyedi bonyolultságában és társas relációiban. Harmadrészt felvázolja, hogyan fejlődött ki ez az új kutatási terület és szemléleti mód a pszichológia és a társadalomtudományok történeti folyamatában, melyek a gyökerek és a fejlődés lényeges impulzusai. E cél magában foglalja azt a törekvést is, hogy a kommunikációs szemlélet és kutatás integratív jellegét és hatékonyságát is bizonyítsuk, hiszen láthatóvá válik majd, hogy a régebbi problématerületek és megközelítési módok értékei, maradandó elemei mind értelemteljes helyet és szerepet kapnak a kommunikáció gondolatkörében. Negyedszer pedig a tanulmány adalék a tömegkommunikáció – elsődlegesen a rádió és a televízió – társadalmi jelenségének megértéséhez és a tömegkommunikáció személyiségre gyakorolt hatásának korszerű kutatásához. Adalék csupán és nem teória, hiszen a tömegkommunikáció a rendkívül bonyolult problémák egész halmazát rejti magában, ezeknek jó része mai ismereteink és koncepcióink alapján még nem kutatható olyan tudományos igényességgel, amely a mai vizsgálati módszerek és elméletek mellett a társadalomtudományoknak már sajátja; de ezen túlmenően is a tárgyalandó kérdéscsoport, a közvetlen emberi kommunikáció témája csupán egy vetület megvilágítását teszi lehetővé.

Forrás: https://bookline.hu/product/home.action?_v=Dr_Buda_Bela_A_kozvetlen_emberi_kommun&id=190097&type=22