Jezsuita jelenlét Győrben a 17-18. században

Tanulmányok a 375 éves Szent Ignác-templom történetéhez

Fazekas istván - Kádár Zsófia - Kökényesi Zsolt, szerkesztők

Szent Mór Bencés Perjelség

A Szent Mór Bencés Perjelség 2016-ban tudományos konferenciával ünnepelte a győri Loyolai Szent Ignác bencés templom felépítésének és felszentelésének 375. évfordulóját. Ez a kötet a konferencián elhangzott előadások szerkesztett, jelentősen kibővített és gazdagon illusztrált anyagát tartalmazza.

A Szent Mór Bencés Perjelség gondozásában megjelent, Jezsuita jelenlét Győrben a 17–18. században című, 410 oldalas kötetnek három szerkesztője van: Fazekas István, Kádár Zsófia és Kökényesi Zsolt. Nyolc szerző tíz tanulmányát tartalmazza. A dolgozatok társadalom- és művészettörténeti témákkal foglalkoznak.

A kötet gyönyörű külsejű, a fotók a képi szerkesztésért felelős Vertel Beatrix és Püspöki Apor munkáját dicsérik.

A könyvhöz Sárai-Szabó Kelemen OSB perjel és Forrai Tamás Gergely SJ, volt tartományfőnök írt köszöntőt. Kelemen atya emlékeztet rá, hogy napjainkban Szent Benedek regulájának összefoglalását: Ora et labora – imádkozzál és dolgozzál, ki szokták egészíteni ezzel: et lege – és olvass! „E kötet olvasása segítsen bennünket új erőre életünk és munkálkodásaink közepette, vezessen minket az elődeink példája szerinti türelemre és önzetlenségre, ami méltó Krisztus katonáihoz.” Forrai Tamás kiemeli, hogy a kötetben nagyon hangsúlyos lett egy kutatási újdonság: a jezsuiták vallásostársulat-szervező tevékenysége, amelyen keresztül a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket tudták megszólítani. A könyv másik lényeges vezérfonala a művészeti reprezentáció: a templom a korban egyedülálló, korszerű barokk épület, amelyet a helyi társadalom „összefogásával” sikerült felépíttetni, hiszen annak nem volt egyetlen alapítója, azaz főtámogatója.

"A kegyes Isten kedvezéséből..." 

Szluha János Nepomuk SJ brazíliai misszionárius levelei

Jezsuita Kiadó

Szluha János Nepomuk jezsuita szerzetes fordulatokban gazdag életpályát futott be a 18. században. Közép-Európából indulva eljutott Portugália tengerentúli gyarmataira, hogy missziós munkát végezzen. Még nem ismert indián törzseket kellett felkutatnia és letelepítenie, életüket az ellenséges támadásoktól megóvnia, falut, templomot építenie számukra, s a mezőgazdasági termnelés megszervezésével biztosítania megélhetésüket. Munkáját félbeszakította a rendjét sújtó intézkedések sorozata. Faluja elhagyására kényszerült, és egy szárazföldön és tengeren megtett négyezer kilóméteres út után foglalta el tanítói állomáshelyét Rio de Janeiróban. A Jézus Társasága portugáliai feloszlatását követően, a börtönt elkerülve, kalandos módon tért haza Európába.

A könyvben magyar fordításban is közreadott latin nyelvű levélgyűjtemény több szempontból is figyelemreméltó. Elsősorban rendtörténeti kutatások forrása lehet, de egy idehaza kevéssé ismert földrajzi-politikai egységre, a terület flórájára, faunájára, valamint etnográfiai képére vonatkozó adatgazdagsága miatt más tudományágak képviselői is haszonnal forgathatják. Emelett Lisszabon, valamint az egykori dél-ameriaki portugál gyarmatok leírásával szinte példa nélkül áll a magyar irodalomban.

Forrás: fülszöveg

Magyarország és a II. Vatikáni Zsinat

1959-1965

Társadalom-és Művelődéstörténeti Tanulmányok 43.

Fejérdy András, szerző

MTA Történettdományi Intézete

A II. Vatikáni Zsinat a katolikus egyház 20. századi történelmének talán legfontosabb eseménye. A nagy horderejű történés lehetséges megközelítési módjai közt az utóbbi években mind nagyobb teret kapnak azok a tanulmányok, amelyek az egyes országok püspökeinek és teológusainak részvételével, a zsinat munkájára tett hatásával foglalkoznak. Kötetünkkel ebbe a kutatási folyamatba kapcsolódunk bele, amikor a II. Vatikáni Zsinaton való magyar jelenlét történetének feldolgozását tűzzük ki célul. ... A magyar zsinati részvétel történetéről akkor kapunk reális képet, ha megkíséreljük a történés valamennyi szereplőjének motivációit és tevékenységét tisztázni. Mivel a zsinat alapvetően a katolikus egyház belső eseménye volt, mindenekelőtt a Szentszéknek és a zsinatot tartó világegyháznak szándékait kell megvizsgálnunk. Ebben elsősorban arra a kérdésre keressük a választ, hogyan illeszkedett a zsinat a Szentszék XXIII. János pápasága alatt megkezdett új keleti politikájába: azaz mit tett Róma, hogy kieszközölje a vasfüggönyön túli egyházak püspökeinek részvételét; hogyan kívánta felhasználni a zsinat kínálta találkozások lehetőségét a szocialista kormányokkal való kapcsolatfelvétel előkészítésére, Magyarország esetében pedig a kétoldalú tárgyalások megkezdésére; hogyan kívánta felhasználni személyes találkozásokat a főpapokkal a magyar egyház megerősítésére? A keleti politika összefüggésében kívánjuk a fentieken kívül elemezni a zsinat részben társadalmi és politikai vonatkozású tanítását, a megfogalmazott új szempontok kihatásait, azaz a keleti politika gyakorlatának és a zsinaton megfogalmazott elvi tanításnak a kölcsönhatását.

Elmondani az elmondhatatlant

A nemi erőszak Magyarországon a II. világháború alatt

Pető Andrea, szerző

Jaffa Kiadó

Magyarország II. világháborús történetét a politika- és hadtörténet alaposan feldolgozta már, létezett azonban a hadviselésnek egy olyan része is, amely sokáig láthatatlan és kibeszéletlen maradt. A civil lakosság elleni atrocitások, azon belül is elsősorban a nők ellen elkövetett tömeges nemi erőszak története politikai és személyes okokból is hosszú évtizedeken keresztül tabutémának számított.

Pető Andrea Elmondani az elmondhatatlant című kötete a módszertani és elméleti nehézségeket szem előtt tartva, alaposan és érzékenyen elemzi a kérdést, és a feminizmus fogalomrendszerét segítségül hívva elsősorban arra keresi a választ, hogy milyen események és elbeszélések formálták a nemi erőszakkal kapcsolatos kollektív emlékezetet, mi alakította ki a hallgatás és az elhallgatás spirálját, és végül hogyan vált a nők elleni erőszak története emlékezetpolitikai csatározások játékszerévé. A környező országokban történt hasonló esetek összehasonlító elemzésével azokat a tényezőket is igyekszik feltárni, amelyek egy háborúban tömeges nemi erőszak elkövetéséhez vezetnek. Az emlékezeti formák mellett részletesen szól a nemi erőszak láthatóvá tételéről, és ennek emlékezetpolitikai és jogi gyakorlatáról is. Végül a hozzáférhető szovjet forrásokat feldolgozva kísérletet tesz rá, hogy a másik oldal szempontjait is bemutassa.

Utam Máriához

Az élő hit erejéről

Gabriele Kuby, szerző

Kairosz Kiadó

A szerző egy kirakós játékként az idő fonalára fűzi fel élete meghatározó eseményeit, hiszen szerinte élni és írni csak az idő egymásutániságában lehet, de reméli, hogy a kockák a katolikus hit tájának képévé állnak össze, melyben a lelki út is kirajzolódik. Az emberek és a helyek léteznek, a neveket azonban többnyire megváltoztatta. A katolikus egyházról alkotott ítéletek és előítéletek megakadályozták, hogy lássa azt a keresztény lelki utat, melyet ebben az egyházban 2000 éven át mindennek ellenére jártak, gondoztak és megújítottak. Ő, aki sem a katolikus gyermekkor áldásában nem részesült, sem annak terhe nem nehezedett rá, csak huszonöt év keresés után talált rá a katolikus hitre. Most már végre nem futóhomok van a lába alatt, hanem járható, szilárd út.

Forrás: https://www.libri.hu/konyv/gabriele_kuby.utam-mariahoz.html

Only You

Adj esélyt a szeretetnek!

Gabriele Kuby, szerző

Kairosz Kiadó

Gabriele Kuby, a Nemek forradalma című, sikeres Kairosz-könyv szerzője tizenéveseknek szóló írását adjuk most közre, melyben a szerző a következő jó tanáccsal látja el ifjú olvasóit: A mainstream egy sodró folyam: azt kell gondolni, amit mindenki gondol. Azt kell tenni, amit mindenki tesz. Mindenkiben él az a félelem, hogy ha nem úgy tesz, ahogy a többség elvárja tőle, kevésbé fogják szeretni. Kevesen képesek ezt a félelmet legyőzni. Ha sokan lennének, akik képesek, nem létezne mainstream, nem léteznének diktatúrák.

Forrás: https://bookline.hu/product/home.action?_v=_&type=22&id=98356