A "Természet könyve"
A "Természet könyve"
„Ugyan nem szól-e a legkisebb virágtul kezdve a csillagok dicső seregéig minden legvilágosabban hozzánk; nem olvashatjuk-e a természet oly könnyen olvasható írásában, hogy okvetlen a legfőbb szellemi értelem, és egyedül ez kormányozhat mindent a világi egyetemben; nem szól-e, nem mutatja-e ezt világosan azon szózat, azon írás, [mely] bölcsebbé teheti az embert, mint hosszú évek négy fal közé szorított iskolái, mint egész könyvtároknak véres verítékű szorgalommal kikutatott kincsei, mik mindannyi holt betűk?” (Széchenyi István, 1841)
Miképpen aktualizálható ma a Természet könyvének ősi metaforája, mely olyan meghatározó szerepet játszott európai civilizációnk gyökereinél? A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változata az Olvasó számára több síkon is hasznos lesz: felszítja a teremtett világegyetem fölötti gyermeki csodálkozását, és ráhangol a természettudomány és keresztény teológia közötti kortárs párbeszédre.