Történetünk

A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Könyvtárának története

Az alapítástól a felújításig

A főiskolához kapcsolódó könyvtár alapításának gondolata Dudás Miklós megyéspüspök, a Hittudományi Főiskola alapítójának (1950) nevéhez fűződik. Kérésére a paróchiák lelkészei vallásos tartalmú és szépirodalmi műveket, újságokat ajánlottak fel. A máriapócsi szerzetesek kallódó könyvei közül is több került a gyűjteménybe. A gyarapodás fontos forrásai voltak a tiszteletpéldányok, a külföldi ajándékok és a hagyatékok, valamint a vásárlás. Eleinte kezdetleges körülmények között, egyetlen szemináriumi helyiségben működött a könyvtár. Az állomány nagyságrendje és összetétele feltáratlan volt, a dokumentumokat rendszer nélkül halmozták fel. A könyvtári teendőket a kispapok mindenkori lelki igazgatója látta el. Az 1965-ös adatok szerint az állomány 8000 kötet könyvet és 2000 db folyóiratot számlált. A könyvtár a hittudományi szakirodalmat gyűjtötte, a főiskola tanárai és hallgatói látogathatták.

A felújítástól a rendszerváltásig

Dr. Timkó Imre püspök kezdeményezte az egyházmegyei központ újjáépítését, melyre 1977–1981 között került sor. A munkálatok eredményeként az épületegyüttes nyugati szárnyában, a Bethlen Gábor utca, Bercsényi utca sarkán kapott új helyet az 50.000 kötet befogadására alkalmas, kétszintes könyvtár. A földszinti raktár és az olvasóterem közé ékelődött a könyvtárosok szobája, amely az utóbbival egy légterű volt. A raktárban állítható polcmagasságú állványokon – mechanikus rend szerint – őrizték a modern (XIX– XX. századi) könyveket. Az emeletre kerültek a folyóiratok és a régi könyvek, kéziratok. Ezek kultúrtörténet szempontjából óriási jelentőségű, XV–XIX. századi emlékek. Dr. Molnár Nándor szakképzett könyvtárosként kezdte el a feldolgozómunkát, amit dr. Ivancsó István folytatott. A régi könyvek feldolgozása Czellárné dr. Csiba Juditnak és dr. Ojtozi Eszternek, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára munkatársainak, a kéziratok feldolgozása dr. M. Pandur Juliannának, az egyetem Szláv Filológiai Tanszéke munkatársának köszönhető.

A rendszerváltástól 2003 szeptemberéig

A rendszerváltás új távlatokat nyitott a főiskola, és ezzel együtt a könyvtár életében is. Akadály nélkül vált beszerezhetővé a nyugati szakirodalom, a legújabb kutatásokat, tanulmányokat publikáló folyóiratok szintén megrendelhetővé váltak. A hazai teológiai témájú irodalom is fellendült, hisz az állam nem korlátozta a könyvek és a folyóiratok kiadását. Az 1991. év adatai szerint a könyvállomány 16.000 kötet volt, s ezt 50 kurrens folyóirat egészítette ki. Mindezekről betűrendes (cím, szerző, tárgyszó) katalógus alapján lehetett tájékozódni. Az olvasóteremben egyszerre 20 fő dolgozhatott. A szolgáltatásokat a főiskola tanárain és hallgatóin kívül a kutatók, tudományos tevékenységet végzők – külön engedéllyel – vehették igénybe. A könyvtár ekkor már fogadta a hittanár szakos hallgatókat is, akiknek képzését 1992-től a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola és a Bessenyei György Tanárképző Főiskola (ma Nyíregyházi Főiskola) közösen vállalta fel. A vezetői teendőket dr. Orosz László látta el. 1995-ben az intézményi fejlődés újabb állomásaként szétvált a Papnevelő Intézet és a Hittudományi Főiskola, a könyvtár fenntartója a főiskola lett. Egy évvel később, 1996-ban – a Könyvtári Minervának adott információk alapján – az állomány már 23.000 könyvtári egység volt. Ekkor már 11 magyar és 19 külföldi folyóiratot járattak. A fő gyűjtőkörhöz (teológia, katolikus hittudomány) mellékgyűjtőkörként a művészettörténet csatlakozott, hisz ekkor már nagy számban jelentek meg művészeti albumok, művészettörténeti kiadványok. Ezek azért fontosak a teológiai oktatás szempontjából, mert a bizánci szertartású katolikus egyház díszítőművészete – akár az ikonok, akár az építészet vagy az iparművészeti tárgyak tekintetében – a liturgia szerves része.

A könyvtári szolgáltatások köre irodalomkutatással és fénymásolási lehetőséggel bővült, sőt az olvasók számára is hozzáférhetővé vált a számítógépes katalógus. Az újabb könyveket az SRLIB programmal dolgozták fel, és elkezdődött a hagyományos módon feltárt dokumentumok gépre vitele. Egy főfoglalkozású, egy részfoglalkozású és egy tiszteletdíjas könyvtáros biztosította a feldolgozás, a tájékoztatás és a kiszolgálás folyamatosságát. A könyvtárt ekkor Buji Ferenc vezette. 1998 és 1999 között a könyvtár vezetésének feladatát Xeravits Géza biblikus tanár végezte. A könyvtár bekapcsolódott az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének (EKE) munkájába. Ez a szervezet – az Országos Széchényi Könyvtárral együttműködve – hathatós segítséget nyújt a külföldi szakkönyvek és folyóiratok beszerzésében.

2000. január 1-jétől a főiskola – és általa a több feladatot ellátó könyvtár – hivatalosan is felvette Szent Atanáz nevét. Ekkor már több mint 30.000 kötet könyvet tartottak nyilván. Az olvasóteremben 2500 kötet könyv és a folyóirattár várta a használókat.

2003 szeptemberétől napjainkig

Mind a főiskola, mind a könyvtár mérföldkőhöz érkezett 2003 szeptemberében. Ekkortól a Bethlen Gábor utca 13–19. szám alatti új épületben folytatódhatott a munka. A korábbi szűkös állapotokat fölváltották az impozáns építmény remekbe szabott, tágas terei, modern felszerelése. A 2. emeleten 600 m2 -t birtokol a könyvtár. A belépőt az esztétikus, célszerűen tervezett bútorzat és falburkolat látványa fogadja az olvasóteremben. Itt kapott helyet a kölcsönzőpult; a több mint 2500 kötetet számláló, szabadpolcos kézikönyvtári állomány (ETO-szakrendben) és a legfrissebb periodikák számait kínáló folyóirattár. Feldolgozása után ide került Katona Béla Krúdy-gyűjteménye is. A neves irodalomtörténész több ezer könyve – mely értékes helytörténeti és világirodalmi kuriózumokat is tartalmaz – 2004 szeptemberétől a főiskolai könyvtár állományát gyarapítja. A hagyatékot az özvegy adományozta az intézménynek.

A könyvtár egyre inkább meg kíván felelni az információs társadalom kihívásainak, ezért folyamatosan bővül a technikai felszereltség. Az olvasóteremben négy olyan számítógép található, amelyeken elsődlegesen a könyvtár elektronikus katalógusa érhető el, további három pedig a szövegszerkesztésben áll a látogatók rendelkezésére. Az olvasóteremben került még elhelyezésre 12 internetes kapcsolattal is rendelkező gép, amelyet csak a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola nappali tagozatos hallgatói vehetnek igénybe. Az épület második emeletének északi részében található a több mint 144 m2 alapterületű, galériás raktárhelyiség, amely rögzített fém polcrendszerrel lett felszerelve.

A könyvek elhelyezése méret szerinti – folyamatos – sorszámozással történik az előző raktári rendszer öröksége szerint. A folyóirat-állomány – a friss számokat kivéve – a raktár galériáján kapott helyet. A könyvtár állománya jelenleg több mint 50.000 kötet könyv, mely a nyelvi megoszlás tekintetében 60 %-ában magyar, 18 %-ában német nyelvű. Az egyéb nyelvűek közül az utóbbi időben az olasz nyelvű irodalom került be a legnagyobb arányban a könyvtárba. Ennek magyarázata az, hogy a főiskola a római Pápai Keleti Intézet affiliált intézményévé vált 1995-től. A főgyűjtőkör változatlan maradt, továbbra is a teológia, a katolikus hittudomány irodalmát gyűjti az intézmény. A művészettörténettel, ezen belül a keleti egyházművészettel foglalkozó kiadványokon kívül beszerzi az általános műveket és a humán tudományok tematikailag kapcsolódó irodalmát. A főiskolai tanárok és a hallgatók igényeit folyamatosan rögzítik. A megjelent művek köréről leginkább a kiadók által küldött jegyzékekről tájékozódnak, ezek alapján Gánicz Endre könyvtárvezető a Tanári Karral egyeztetve végzi a rendelést. A készpénzes vásárlás és az ajándékok mellett a cserepéldányok is fontos forrásai az állománygyarapításnak: a külföldi kurrens folyóiratok 26 %-a cserepéldány. A teljes állományról a számítógépes nyilvántartás ad felvilágosítást, mely az internetről is elérhető. 2003 őszétől az SRLIB 3.1-es verzióval dolgozzák fel a dokumentumokat. A betűrendes (cím, szerző) cédulakatalógus építése szünetel, a tartalmi feltárás jelenleg is folyamatban van. Az állományt kamerás biztonsági rendszer védi.

A Könyvtár gyűjtőköre elsődlegesen teológiai, de kiterjed a rokon, humán jellegű tudományos munkákra – így: történelem, filozófia, nyelvészet, pszichológia, néprajz, stb. –, valamint az egyházművészettel – különös tekintettel a keleti kereszténység művészetére – foglalkozó művekre.

Négy jelentős külön-gyűjteménnyel rendelkezik az intézmény:

• Az egyik Dr. Timkó Imre (1920-1988) Hittudományi Akadémiai professzor, majd megyéspüspök hagyatéka: mintegy 6000 könyv és jelentős mennyiségű kézirat.
• A másik az antikva-gyűjtemény, melyet az 1850 előtt kiadott könyvek képeznek. Ezek 55%-ban egyházi szláv nyelvű, 35%-ban latin nyelvű, a fennmaradó 10 % pedig német és magyar nyelvű. A szláv anyag szinte teljesen liturgikus jellegű. Ezek feldolgozását Dr. Ojtozi Eszter és Dr. M. Pandur Julianna a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem munkatársai kezdték el a nyolcvanas években, de sajnos nem került sor a munka befejezésére. Az állomány ezen részének feldolgozása 2011-ig váratott magára. Az antikva-gyűjtemény néhány kuriózum darabja: az 1581-es kiadású Osztrogi Biblia, amiből csak néhány darab található Magyarországon és ebből 2 példányt a főiskola könyvtára őriz; különlegesség az 1481-ben nyomtatott ősnyomtatvány, amit Duns Scotus írt Quaestiones in quattuor libros Sententiarum címmel. Szintén egyedülálló dokumentum a Piricsei-kódex néven ismert manuscriptum (kézirat) amelynek keletkezését a kutatók a XVI. századra teszik.
• Másik két jelentős gyűjtemény Katona Béla hagyatékából alakuló Krúdygyűjtemény,
• valamint a szintén tőle származó helytörténeti állomány. A neves irodalomtörténész több ezer könyve – mely értékes helytörténeti és világirodalmi kuriózumokat is tartalmaz – 2004 szeptemberétől gyarapítja a könyvtárunk állományát. A Krúdygyűjtemény a Nyíregyházán született író, Krúdy Gyula szépirodalmi munkáit tartalmazza a teljesség igénye nélkül.

A könyvtár szolgáltatásai bővültek az új épületben: a kölcsönzés, helyben olvasás, fénymásolás, tájékoztatás és az irodalomkutatás mellett lehetővé vált a szövegszerkesztés és a nyomtatás, valamint a szkennelés. Ezek közül a kölcsönzés csak a beiratkozott olvasókra vonatkozik, a többi szolgáltatást bárki igénybe veheti. A könyvtár (és az egész épületet) alkalmas a mozgássérültek fogadására is. Hétköznapokon 8:30-tól 16:30-ig tart nyitva, a levelező tagozatos hallgatók szombati konzultációs napjain ügyeletet tartanak.

A könyvtár és a tudományos kutatás

A Görög Katolikus Hittudományi Főiskola Könyvtára gyümölcsöző kapcsolatot épített ki a Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárával (ma Debreceni Egyetem, Egyetemi és Nemzeti Könyvtár). A kapcsolatot a tényleges igény hívta életre mindkét fél részéről. Egyrészt a főiskola könyvtárában sok régi könyvet őriznek, ezek szakszerű feldolgozása segítséget kívánt. Másrészt az egyetem Szláv Filológiai Intézete – illeszkedve az országos programhoz – célul tűzte ki a régi cirill betűs nyomtatványok, kéziratok felkutatását, feldolgozását. Ennek jegyében végzett kutatásokat dr. Ojtozi Eszter kutató a máriapócsi monostori könyvtár valamikori állományának rekonstruálása céljából, s így, további könyveket keresve jutott el Nyíregyházára, az egyetlen magyar görög katolikus egyházi könyvtárba.

Előzetes megbeszélések alapján, a kölcsönös elvárások pontosítása után 1979. május 10-én városunkban kötött megállapodást a Debreceni Egyetemi Könyvtár jogelőd intézménye képviseletében az akkori főigazgató, dr. Csűry István és a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola képviseletében dr. Timkó Imre püspök úr. Az 1979-ben megindult munka két nagyobb szakaszban zajlott. 1981-ig a Nyíregyházán már meglévő, régi dokumentumokat állították raktári rendbe és katalogizálták. A görög, latin, magyar és német nyelvű könyveket Czellárné dr. Csiba Judit, az egyházi szláv, lengyel, román és szlovák nyelvű könyveket dr. Ojtozi Eszter (mindketten az Egyetemi Könyvtár munkatársai), a cirill betűs szláv kéziratokat dr. M. Pandur Julianna (az egyetem Szláv Filológiai Tanszékének adjunktusa) dolgozta föl.

A munka második szakaszában, 1981-től módszeresen kezdték a gyűjteményt kiegészíteni a Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskolci Apostoli Kormányzóság paróchiáin és filiáin még fellelhető, régi anyagokkal. A Borsod-Abaúj-Zemplén, a Hajdú- Bihar és a Szabolcs-Szatmár megyét érintő gyűjtőmunka oroszlánrészét dr. Ojtozi Eszter kutató és Dudás Bertalan, anarcsi paróchus végezte a távoli, szétszórt települések személyes felkeresésével, de néhány pap egyénileg is szállított be könyveket Nyíregyházára. Az összeszedett régi könyvek, kéziratok egy része ép állapotban maradt meg, de sok volt a csonka, hiányos példány, s sokszor a nedvesség, a penész, a tűz is nyomot hagyott rajtuk. Feldolgozásuk során a szokásos leírás adatain kívül az állapotra, a kötésre, a borítóra, a kézírásos bejegyzésekre és az előző tulajdonosokra vonatkozó adatok is feljegyzésre kerültek.

A 31 kézirat mellett "a katalogizált régi állomány 1986 nyarán 743 kötetet számlált, a gyűjtemény gerincét a cirillbetűs, egyházi szláv nyelvű könyvek alkotják." Mivel az egyházmegyei központ átépítése során megújult a könyvtár is, méltó helyet adhatott ennek a könyv- és művelődéstörténeti, valamint egyháztörténeti szempontból is igen értékes gyűjteménynek. Dr. Ojtozi Eszter áldozatos munkája eredményeként nemcsak a város kulturális értékeit gazdagítja a gyűjtemény, hanem a nemzetközi tudományos körforgásba is bekerült. Az 1700 előtti cirill betűs könyvek adatait elküldte Moszkvába, egy nemzetközi katalógus számára (Cirill és Glagolita Régi Könyvek Katalógusa). A XVIII. századi anyag adatai pedig beépülhettek egy Lvovban megjelent ukrán nyelvű bibliográfiába. A gyűjtemény mintegy 100 darab olyan könyvmálladékot is tartalmazott, amit a debreceni csoport semmiféle módszerrel nem tudott meghatározni, még a legalapvetőbb bibliográfiai jellemzőik (cím, nyomdahely stb.) sem voltak azonosíthatók. Ezek közül Ojtozi Eszter lvovi és moszkvai segítséggel 37 kötetet írt le 1987-ben. Az állomány ezen – muzeális jellegű – részének teljes feltárása 2011-ig váratott magára.